A
A
A

1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról

A művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény szabályozási köre

A tankötelezettség

II. FEJEZET
A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI
ÉS KÖTELESSÉGEI

A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

12. §
(1) A tanuló kötelessége, hogy

A szülő jogai és kötelességei

III. FEJEZET
A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

A közoktatásban alkalmazottak köre

15. §
(3) A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
(4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt.

Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai

16. §
(8) A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik.

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei

IV. FEJEZET
A KÖZOKTATÁS RENDSZERE

Az egyes közoktatási intézmények

Az óvoda

24. §
(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.
(3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai

A szakiskola

A gimnázium

A szakközépiskola

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény

A pedagógiai szakszolgálatok

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

V. FEJEZET
A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE

A működés rendje

A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások

A közoktatási intézmény vezetője

A nevelőtestület

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése

69. §
(1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnése

74. §
(1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;
b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;
c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;
d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;
e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.
(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.
(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.

A TANULÓK ELFOGLALTSÁGÁHOZ IGAZODÓ ISKOLAI NEVELÉSRE ÉS OKTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

VI. FEJEZET
A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége

Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai

94. §
(3) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

VII. FEJEZET

VIII. FEJEZET
A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

A finanszírozás egyéb kérdései

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

121. §
(1) E törvény alkalmazásában
47. megyei fenntartó: a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvény szerint kijelölt szerv;
48. önkormányzati feladatellátás: önkormányzati feladatot lát el a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású - ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat által átvett nevelési oktatási intézményt az átvétel időtartama alatt - nevelési-oktatási intézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerinti közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzat kötelező feladatának ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó egyoldalú nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.
(11) Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását
is érteni kell.
(12) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességét
is érteni kell.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az Európai Unió jogának való megfelelés

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNYHEZ

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNYHEZ

3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Közoktatási törvény